A tévé digitalizációja folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években: a 2011-es 45 százalék után évente 51-66-71% következett, míg 2015-ben már elérte 77%-ot azon háztartások aránya, melyek digitális módon veszik a műsorokat.

A Nielsen Közönségmérés Alapozó Felmérésének adataiból kiderül, hogy a digitális földi átállás nyomán e platform részesedése 2011 és 2014 között 4-ről 14%-ra nőtt, de itt meg is állapodott, sőt 2015-ben ez az arány 13%-ra mérséklődött. Ugyanakkor a digitális kábel vagy IPTV térnyerése tovább folytatódott: 36-ról 42 százalékra növelte részesedését, a digitális műholdat használó háztartások aránya pedig 23% körül alakult, ami 2 százalékponttal szintén magasabb a 2014-es állapothoz képest.

2015 őszén az összes magyar tévés háztartás 91 százaléka, több mint 3,5 millió család fizetett elő valamilyen csomagra. Az analóg kábeles vételt még mindig 970 ezer otthonban használják, míg a közel 3 millió digitális vételi ponton belül az IPTV-s háztartások száma meghaladta a félmilliót. (A háztartások egyidejűleg több vételi móddal is rendelkezhetnek).

A digitális kábellel vagy IPTV-vel rendelkező háztartások átlagosan 67 magyar nyelvű csatornát értek el, a műholdas előfizetők pedig 57-et. Azon az analóg kábel átlagosan 38, míg az előfizetéses digitális földi platform 37 csatornát kínál.

Az időeltolásos tévézést lehetővé tevő DVR/VOD eszközzel háztartások valamivel több mint fele, már 53 százaléka rendelkezett. A tévékészülékek technológiai jellemzői 2014-hez képest tovább javultak, így nőtt az LCD, plazma vagy LED tévék aránya (49-ről 56%-ra), és a HD-re alkalmas készülékek aránya is. Nagyméretű, 94 cm vagy nagyobb képátmérőjű készülék a háztartások egynegyedében van, okostévék 12%-ban, míg 3D tévékészülékkel mindössze 7%-ban.